The last adventure of this summer

We took advantage of the last summer weekend and visited some places in Hungary where we had never been to: we started the day in the Zemplén Adventure Park in Sátoraljaújhely and then made a quick stop at the nearby tarn of Megyer-hegy.

To be honest, a day in the adventure park was my birthday wish. I know it might seem a bit childish to ask for 'gifts' like this but I don't really find happinnes in unnecessary things and stuffs (except travel books and useful stuffs like a waterproof bag for kayaking haha) and I honestly have everything I need so if I have to wish for something, that will be a new experience or a daytrip, a mini adventure. I love summer bobsled and chairlift rides and since we haven't been to Sátoraljaújhely before, I came up with the idea of a daytrip as a birthday activity.

Last time I tried a bobsled was 7 years ago in Szilvásvárad, with my girlfriends. I loved it so I was really looking forward to trying out the one at Zemplén Adventure Park which is almost 2300 meters long - the longest ride in Hungary. It's a fun experience not only for kids, but also for adults. We shared one bob and paid 900 Ft for a slide per person. If you are planning to slide at least 3 times in a row, you can buy a discounted ticket at the entrance. The winding and enjoyable ride takes place in the middle of the forest so it's basically like a mini roller coaster built in harmony with nature. It's worth to arrive early in the morning, especially in the summer so you can avoid the crowds and don't have to queue a lot between rides. 

The chairlift, however, never really gets crowded not even in peak times. You can get off the chairlift in the middle of the ride where you can find some forest adventure trails built on the trees (we didn't try them and went on the top of the mountain directly). From the top you can go to the opposite Szár Hill by cable car - or you can even go ziplining between the two hills. Unfortunately we didn't try it because it would have been a bit expensive for the two of us. Maybe we'll try ziplining in the Austrian or Slovenian Alps for the first time. We went up to the viewpoint tower on the top of the hill instead and admired the views of the surrounding mountains. (Can you spot the heart shaped clearing on the hillside nearby?)

After grabbing a few snacks we drove to the tarn of Megyer-hegy near Sárospatak. After leaving the main road it's approx. 3 kilometers until you reach the tarn. Since it was a super hot day we didn't want to walk up the steep road and decided to go by car. The GPS led us to a rather bumpy and steep dirt road, high above the vineyards. Sometimes the road was in such a bad condition that I was really afraid that we would get a flat tire while going up. Fortunately we managed to go up the hill without any serious problems but decided to leave the car behind and we've done the last 500 meters on foot. Needless to say that we were pleasantly tired even after this small hike in the summer heat.

I've read some articles about this place calling this tarn 'the Hungarian Grand Canyon' which I think is a hilarious overstatement :D Okay, I admit it that it's a quite pretty place - it's basically an artifically created lake surrounded by tall cliffs and there is an actual canyon here where they delivered the millstones. A millstone mine was here for centuries, operating between the 15th century and the early 20th century, it was closed in 1907. There were times when the millstones mined here were famous not even in Hungary but also abroad. That's a big thing for us but I still won't compare this place to the Grand Canyon (but we, Hungarians are always like this :D We have everything in our country, but in a smaller version haha) Anyway, if you are staying near Tokaj or Sárospatak, you can do a nice day trip to the tarn of Megyer-hegy. 

And if you are in the mood for wine after driving or walking through the dreamy Hungarian vineyards don't worry: you will come across several small shops selling homemade wine next to the main road. Viktor eventually bought 2 liters of white wine. Sadly I didn't taste it because I don't like wine at all but he said it was a great choice. 

Az utolsó igazán nyárias hétvégét kihasználva ellátogattunk pár olyan helyre Magyarországon, ahol eddig még nem jártunk, pedig egy ideje tervben volt - a napot a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkban kezdtük, aztán pedig elugrottunk a közeli Megyer-hegyi tengerszemhez is. 

A kalandparkozás volt a szülinapi kívánságom/ajándékom egyébként. Tudom, gyerekesnek tűnhet ilyet kérni, de én eleve nem nagyon lelem örömömet a tárgyakban (kivételt képeznek a könyvek, vagy utazáshoz szükséges cuccok, pl. egy vízálló táska), meg igazság szerint meg is van mindenem, szóval általában ha van is valamilyen kívánságom, akkor az valamilyen élmény. Imádok libegőzni és bobozni, bár utóbbiban évek óta nem volt részem, és mivel még nem jártunk Sátoraljaújhely környékén együtt, így ezt találtam ki közös szülinapi programnak. 

Utoljára a barátnőimmel boboztam Szilvásváradon egy jót, de annak már 7 éve, úgyhogy nagyon vártam, hogy kipróbáljuk a Zemplén kalandpark bobpályáját, ami csaknem 2300 méter hosszú - a leghosszabb az országban. Szuper élmény volt, egyáltalán nem csak gyerekeknek való, felnőtt fejjel is nagyon élvezhető. Ketten ültünk egy bobban, 900 Ft-ot fizettünk a csúszásért fejenként, de ha legalább 3-szor csúsznátok, akkor van lehetőségetek kedvezményes jegyet is váltani a bejáratnál. A kanyargós és élvezetes pálya az erdő közepén van, olyan mint egy természettel összeépült mini hullámvasút. Érdemes a kora reggeli órákban érkezni, különösen nyáron, hogy ne kelljen sokat sorban állnotok.

A libegőnél már más a helyzet, még akkor is szellősen ültek rajta az utasok, amikor már eléggé begyűlt a tömeg. Középtájon is ki lehet belőle szállni, itt vannak fákra épített kalandpályák is, amit mi nem próbáltunk ki, hanem inkább felmentünk a Magas-hegy tetejére. Innen indulnak egyébként zárt kabinok is a szemközti Szár-hegyre, de drótkötélpályán is át lehet csúszni. Nagyon szívesen kipróbáltam volna, de mivel kettőnk számára már elég drága lett volna a csúszás (majdnem annyiba került volna, mint maga a kirándulás), ezért sajnos kihagytuk. Talán majd az Alpokban próbáljuk ki, ha legközelebb Ausztriában vagy Szlovéniában járunk. Felmentünk helyette a Magas-hegyen lévő, ingyenesen látogatható kilátótoronyba, és csak gyönyörködtünk a környező hegyek látványában. (Vajon észreveszitek a szív alakú tisztást az egyik hegyoldalban?)

Miután ettünk pár falatot, továbbmentünk a Megyer-hegyi tengerszem felé, ami Sárospatak közelében található, és a főútról letérve még kb. 3 kilométert kell megtenni autóval. Mi legalábbis autóval mentünk fel majdnem teljesen a tengerszemig, mert iszonyatos hőség volt, és azért az a 3 kilométeres séta a szőlőskertek között, végén egy jó kis emelkedővel nem tűnt túl csábítónak - tuti hőgutát kaptunk volna. Egyébként mintha több út vinne fel idáig, nem tudom, de amin minket vitt a GPS, az eléggé gödrös hepehupás, kanyargós és meredek földút volt, magasan a szőlőtőkék fölött. Néha olyat nyekkent alattunk az autó, hogy rendesen betojtam, nehogy itt kapjunk defektet. Az utolsó 500 métert már gyalog tettük meg a biztonság kedvéért, és még így is kellemesen elfáradtunk, hogy azt a 2,5 kilométert megspóroltuk. 

Olvastam olyanokat, hogy ezt a Megyer-hegyi tengerszemet magyar Grand Canyonként emlegetik, ami szerintem költői túlzás :D Egy apró, ám egészen látványos, mesterségesen létrehozott, magas sziklafalakkal szegélyezett tóról van szó, és valóban van itt egy kis kanyonféleség - itt szállították el a kibányászott malomköveket, merthogy ezen a helyen már a 15. században is malomkőbánya működött, egészen 1907-ig. Az innen származó malomkövek egy időben még külföldön is keresettek voltak. Most már csak a tengerszem maradt meg, és bár elég nagyképű dolog a szépségét a természet formálta Grand Canyonhoz hasonlítani, de hát mi magyarok már csak ilyenek vagyunk. Mindenből jutott nekünk egy kicsike, és annak kell örülni. Szóval ha a környéken jártok, mindenképpen érdemes egy kitérőt tenni a Megyer-hegyi tenrgerszem irányába. Érdemes ide is korán érkezni, mert mikor ott voltunk, volt a vízen egy felfújható, sziklafalhoz rögzített kis lebegő matrac vagy stég, nem is tudom, minek nevezzem. Egy pár azon pihengetett, még lesifotót is készítettem róla. Sajnos nem tudom, hogy ezt vajon ők vitték-e oda, vagy mindig ott van, de szuper ötlet, tök jól el lehet tölteni így egy laza vasárnapot. 

Ha pedig a szőlőskertek között áthajtva (vagy gyalogolva) tuti kedvet kaptok egy üveg finom borhoz, ne aggódjatok, mert úton útfélen találkozni fogtok házi bort árusító kisebb üzletekkel vagy akár exkluzív vinotékákkal is. Viktor végül 2 liter (olcsóbb, kimérős) tokaji borral lett gazdagabb. Sajnos én nem szeretem a bort, így megkóstolni nem tudtam, de neki ízlett, és ez a lényeg. 

Do you love taking day trips in your home country?