Climbing the fortress of Kotor

No wonder why Kotor was amongst the top 10 cities on the list of Lonely Planet this year! Time stood still on its steep, cobblestoned streets and if you are brave and fit enough to climb the St John's fortress you'll have a breathtaing view of the bay of Kotor.

Kotor is just about a half-hour drive from Budva but if you don't travel by car, you can choose from several organized half- or one day trips from Budva. Despite Kotor is a really beautiful and rather famous city of Montenegro, it's also relatively cheap. For example we parked right next to the fortress and paid less than 2 euros for 2 hours (which is quite cheap, even for a Hungarian budget - parking is more expensive in Debrecen for example!) You can also enter the fortress for about 2.50 or 3 euros (I can't remember well, but it's definitely not more than 3€). You can get the best view from the top of the fortress - but you have to climb up to 1200 meters for it, on steep stairs and difficult terrain. We only went halfway, and it was quite tiring even in the morning hours. Make sure to take plenty of water with you. I think the best time for a visit in summer is early in the morning, around 8 or 9 am when most of the fortress is still in shade, and the sun is not too hot - or you can wait for the evening hours, and watch the sunset from above. 

Viktor and I began to consider ourselves as travelers and not tourists anymore when we stopped buying unnecessary souvenirs for the family and friends. I don't think that just because we travel somewhere it's obligatory to buy a gift for those who are waiting for us at home. I mean it's not like a birthday or christmas present. I love my parents and my girlfriends but why should I give them a reminder of a place where they may haven't been at all? And I think we know the destiny of these souvenirs as well - they will end in a box, or deep in a drawer years later (and sometimes in the trash). Of course we always buy one little thing, for example a fridge magnet but just for ourselves. This time, in Kotor we bought a hand painted pebble from a cute little girl who was selling her artwork in one of the narrow streets of Kotor :) 

Kotor városa nem véletlenül került be a Lonely Planet idei Top 10-es listájának tagjai közé. Óvárosának meredek, macskaköves utcáin mintha megállt volna az idő, a hegyre felkúszó Szent János erődből pedig lélegzetelállító kilátás nyílik az öbölre. 

Kotor Budvától egy kényelmes, félórás autóútra van, de szervezett kirándulások is indulnak ide, ha nem kocsival érkeztek Montenegróba - bár lényegesen borsosabb áron. Ahhoz képest, hogy milyen gyönyörű, és persze népszerű ez a város, meglehetősen olcsónak mondanám. Közvetlenül a várfalakon kívül parkoltunk, 2 óráért pedig kevesebb mint 2 €-t fizettünk (ami még hazai, például debreceni viszonylatban is eléggé olcsónak számít). Az erődbe is beléphetsz mindössze 3€-ért (vagy 2.50€-ért? Ennyi idő után kicsit kihagy az emlékezetem). Az erőd legmagasabb pontjáról a legcsodásabb a kilátás - ehhez azonban csaknem 1200 métert kell felkapaszkodnod a meredek lépcsőkön. Mi csak félútig jutottunk, és a délelőtti hőségben ez is meglehetősen fárasztó volt. Vizet mindenképp vigyetek magatokkal, ha nem akartok rászorulni az erőd egyes pontjain várakozó furfangos vízárusok drága készleteire. Nyaranta a legjobb időpont a látogatásra egyébként szerintem a kora délelőtti órákban van, 8-9 körül, amikor a hegyoldal még teljesen árnyékban van, és nincs kánikula; vagy esetleg késő délután, amikor kicsit enyhülni kezd a hőség.

Viktorral körülbelül onnantól datálhatjuk felnőtté (vagy legalábbis kevésbé átlagturistává) válásunkat, amikor abbahagytuk az ész nélküli ajándékvásárlást a családnak. Az utazás nem hinném, hogy kötelezően magában hordozná a szuvenírek tömeges hazahordását. Nincs névnap, nincs szülinap, nincs karácsony... szeretem én a szüleimet és a barátnőimet, de miért lennék köteles ilyenkor órákon át valami apró porfogó, szükségtelen kacatra vadászni nekik, ami folytonosan egy olyan helyre fogja emlékeztetni őket, ahol talán még nem is jártak? Szóval erről a "jó szokásunkról" egy ideje letettünk, Ettől függetlenül 1-1 apró, különleges emléket mindig magunkkal hozunk: Hollandiában például Amszterdam legrégibb bolhapiacán vásároltam egy kis, kézzel festett tányérkát, Kotorban pedig ettől a kislánytól vettem egy kavicsot, amit ő maga festett, és árult az óváros egyik félreeső utcáján :) 

Have you ever been to Kotor?