Taghazout, the Moroccan surf paradise - how to get there from Agadir?

Taghazout is a charming little fishing village 20 kilometers north of Agadir. It's one of those typical towns where you can find some cute, photo-worthy details at almost every corner. Shabby, pastel coloured walls, old doors, seagulls resting on a boat, colourful woven fabrics and hats, adorable kittens... I'm so sad that we could only spend one day in Taghazout! This town is the real Moroccan surfing paradise - so Viktor had the time of his life there :D

Our journey from Agadir to Taghazout was a bit adventurous. I did a small research and found out that we can reach this town with public transport from Agadir easily. The bus number 32 goes from the center of Agadir to Taghazout, and it runs every 25 minutes between 6am and 8pm. One of the hotel workers was so nice that he showed us the closest bus stop - and we just saw our bus departing just seconds before we could reach the bus stop. Okay, we thought that's not a problem, we can wait another 25 minutes, that's okay. At least we've seen that we are waiting at the right spot for bus 32. Yeah but then 50 minutes passed and we haven't seen our bus. By then a French family of four also joined us - they also wanted to travel to Taghazout. We waited and waited but our bus just didn't want to come. Meanwhile a poor beggar boy, not older than 12 was tottering around us. We gave him some money but he just didn't want to leave. He poured some liquid (obviously some diluent) from a small bottle to a piece of cloth and he inhaled it repeatedly. He was walking around the vehicles on the road so dizzy that I was seriously worried that he was going to be hit by a car. I felt sorry for him but was also a bit afraid at the same time because he just didn't want to leave (although we already gave him some money) and grabbed us by our hand and clothes. We said him 'no, no, no more' and shook our heads but then he started shouting 'nooooo' in a terrible inarticulate tone... The little daughter of the French couple was so afraid of him that we decided to catch a taxi with the family. A driver took us to Taghazout for 10 dirhams per person (60 dirhams by car). The roundtrip bus ticket would have been 8 dirhams per person (less than 1 euro). Our journey back to Agadir was a bit more expensive in the afternoon though - instead of 60 dirhams by car we had to pay 150 dirhams. It still wasn't a bad price though. I think that taxi driver would say a lower price if you are already waiting for the bus since the public transport is so cheap in Agadir that he just can't offer a much higher price, otherwise you won't choose a taxi instead of the bus. 

Taghazout is that kind of village I really love. It was very different from Agadir, it had a bit of Greek/Mediterranean vibe combined with a small amount of hippieness. A lot of surfers from all over the world are visiting Taghazout each year. The small village is full of surf hostels, surf schools and surf related ships. I wasn't brave enough to surf that day we were there because the waves were larger than the ones in Portugal (we had surf lessons in May, click here for the blogpost). Viktor payed 70 dirhams (less than 7 euro) for a whole day surfboard and wetsuit rental. That's exactly half the amount of money than in Agadir. By the way, prices were lower everywhere in Taghazout, compared to Agadir: in restaurants, shops, cafés... We ate a light lunch in a cozy little café located next to the smaller beach of the town. We had 2 huge cheese sandwiches (I couldn't finish mine), baguettes, two delicious dipping sauces and two cups of coffee with milk and payed only 50 dirhams - less than 5€. After lunch we took a small walk along the shore and discovered the postcard perfect little alleyways. It would have been nice to spend more time in Taghazout - I hope that we can go back sometime, and not just for one day!

Taghazout egy hangulatos kis halászfalu Agadirtól 20 kilométerrel északra. Tipikusan az a település, ahol minden sarkon találsz valami apró, szemet gyönyörködtető részletet: kicsit málló vakolat, kopott ajtók, csónakon pihenő sirályok, színes szőttesek és kalapok, imádnivaló kiscicák... Annyira sajnálom, hogy csak egy napot töltöttünk itt, legszívesebben sírva fakadtam volna, mikor elindultunk vissza Agadirba délután. (Mind a 4 napot itt kellett volna töltenünk!) Arról nem is beszélve, hogy ez a kis falu igazi szörfparadicsom, így Viktor is kiélhette magát :D

Picit kalandos volt az odautunk, korábban kinéztem ugyanis Agadir közlekedési honlapján (katt ide) a buszmenetrendet. A 32-es busz egészen Taghazout központjáig visz, és elvileg 25 percenként jár ilyenkor, nagyjából reggel 6 és este 8 között. Az egyik szállodai dolgozó volt olyan kedves, és ki is kísért minket a szálláshoz legközelebb eső buszmegállóig, ahol is éppen láttuk elmenni a buszunkat az orrunk előtt. Oké, hát nincs semmi gond, amúgy is még csak reggel 9 volt, hosszú a nap, tudunk várni 25 percet. Legalább láttuk, hogy jó megállóban vagyunk. Aha, hát a 25 percből egyből 50 lett, de ekkor már csatlakozott hozzánk egy négytagú francia család is, akik szintén Taghazoutba szerettek volna eljutni. Vártunk, vártunk, de a buszunk csak nem akart jönni. Közben ott ténfergett egy szegény kissrác, nem tudom hány éves lehetett, de 12-nél biztos nem volt idősebb. Adtunk neki pár dirhamot, de csak nem akart odébbállni szegény, közben meg egy pici üvegből folyamatosan hígítót vagy valami hasonlót öntött egy kis rongydarabra és azt szívta befelé. Úgy ténfergett az úttesten lévő járművek körül, hogy komolyan attól tartottam, el fogják ütni. Egyszerre sajnáltam és féltem tőle, mert tényleg nem tudtuk lerázni, állandóan jött oda hozzánk és fogdosott minket, hogy segítsünk rajta. A francia házaspár kislánya, 3 éves forma, nagyon félt tőle, az apukája meg elküldte a kissrácot franciául. Mi is mondogattuk neki hogy no, no, no more, ráztuk a fejünket, mert ugye már adtunk neki pénzt, kaja nem volt nálunk sajnos, erre ilyen földön túli hangon elkezdett hörögni hogy 'nooooooooo'. Komolyan földbe gyökerezett a lábam. Végül nem vártunk tovább a buszra, mert már a sokadik taxi állt meg előttünk a buszmegállóban, úgyhogy összefogtunk a francia családdal és fejenként 10 dirhamért elvitt minket egy taxis egészen Taghazoutig. A buszjegy odavissza egyébként 8 dirham lett volna (kevesebb, mint 1 euró). Visszafele már kicsit drágább volt a taxi, a 60 dirham helyett 150-ért vitt minket Agadirig, ami még mindig nem volt olyan vészes ár szerintem. Azt hiszem, olcsóbban megúszod a taxizást, ha buszmegállóban ülsz be, mivel a tömegközlekedés olyan olcsó, hogy a taxis sem fog sokkal magasabb árat adni, különben úgysem mennél el vele. 

Taghazout pont az a fajta kis falu, amiket imádok. Nagyon különbözött Agadirtól, kicsit volt egy görögös/mediterrán hangulata, meg emelett kicsit még egy hippinegyedre is emlékeztetett engem. Rengeteg szörfös jön ide, szinte egész évben. Egymást érik a szörfsulik és a kölcsönzők. Én nem mertem szörfözni a múltkori, szerencsétlen próbálkozásom óta: itt most még nagyobbak voltak a hullámok, mint májusban, amikor Portugáliában szörföztünk, és egyszerűen nem bírtam magam rávenni :D Viktor viszont az egész délelőttöt/kora délutánt a vízben töltötte Taghazout nagyobbik partján. A szörfdeszkát és a wetsuitot egyébként egész napra összesen 70 dirhamért (kevesebb, mint 7 euróért) bérelte. Ez pontosan a fele annak, amennyit Agadir partján kell fizetni ugyanezért. Egyébként mindenhol nagyon alacsonyak voltak az árak Agadirhoz képest, az éttermekben, boltokban is. Egy hangulatos kis kávézóban ettünk egy könnyű ebédet: 2 óriási sajtos szendvics, bagett, kétféle mártogatós és két kávé összesen került 50 dirhamba (azaz kevesebb mint 5 euróba). Hihetetlen! Ebéd után sétáltunk egyet a parton meg a zegzugos kis utcákat is felfedeztük. Jó lett volna több időt tölteni itt, de nem akartunk sötétedés után visszaindulni Agadirba. Egyszer még remélem, visszatérünk ide, de akkor már nem csak egy napra!

Have you ever been to Taghazout?